Átlag 55 rabszolga dolgozik értünk

2012-03-04 21:28:54

Mindenkinek vannak rabszolgái. Egy amerikai honlapon kiszámítható egészen pontosan hányan robotolnak értünk. A hírt a Kossuth Rádió a Védegylet munkatársával, Újszászi Györgyivel járta körül. Rabszolgák a világban és Magyarországon, gyerekmunka a multiknál és máshol.





Kossuth Rádió, 180 perc, 2012. február 10. péntek

Meghallgatom a rádióműsort!

Egy nemrég indult amerikai honlap szerint egy a nyugati társadalmak fogyasztói világában élő emberre átlagosan ötvenöt rabszolga jut. Újszászi Györgyi (lásd lent), a Védegylet nevű ökopolitikai egyesület szervezőbizottságának tagja szerint a vásárlók többsége nem foglalkozik azzal, hogy az általa használt termékeket milyen körülmények között állították elő. Nagyon fontos lenne azonban, hogy mindenki belegondoljon abba, a megvett ruházati vagy élelmiszeripari terméket készítő emberek kapnak-e a munkájukért fizetést, és ha igen, akkor meg tudnak-e belőle élni.

Bár a kizsákmányolt, rossz körülmények között dolgoztatott felnőttek és gyerekek számát csak megbecsülni lehet, az ENSZ szerint a világon csak a kiskorú rabszolgák száma 200 millióra tehető. Simon Deng például három évig volt mások tulajdona, Szudánban kilencévesen rabolták el szülőfalujából, majd éveken át dolgoztatták. A férfi, aki három ével ezelőtt mesélt rabszolgasorsáról a 180 percnek, elmondta először el akarta nyomni magában a régi keserű idők emlékét, de amikor a kezébe került egy újság, amiben arról írtak, hogy Szudánban továbbra is 10 dollárért adják-veszik az embereket, úgy döntött, a nyilvánosság elé áll. „Elraboltak, elvittek a családomtól, szeretteimtől, kiloptak a gyerekkoromból, az anyám szeretetéből, az apám szeretetéből, elvittek és elajándékoztak, mint egy tárgyat. Az arab ember, aki elrabolt, a családjának ajándékozott engem, olyan helyzetbe kényszerítettek, ahol nem volt lehetőségem nemet mondani, ahol kizárólag igennel válaszolhattam. Akkor is, amikor kínoztak és büntettek, csak igent mondhattam. Azt kaptam enni, amit mások meghagytak. Három és fél éven át éltem így” – mondta Simon Deng.

Nem csak a Távol-Keleten vagy Afrikában vannak rabszolgák, Magyarországon is sokan kerülnek ilyen helyzetbe, akiket általában csicskának neveznek. Az egyik esetben egy férfinak istállóban kellett laknia, rühes lett, és amikor nem dolgozott elég jól, megverték. Miután a rabszolgaként tartott férfi kórházba került, megállapították, hogy több bordája is törött.

Az úgynevezett csicskák leginkább idős emberek, akiket kihasználóik rávesznek, hogy költözzenek hozzájuk, majd mindenükből kiforgatják őket, elveszik a nyugdíjukat és dolgoztatják is a kisemmizett embereket. Magyarországon az utóbbi években több tucat nyomozás indult csicskáztatás miatt. Az elmúlt években Újkígyóson és Szarvason is több embert tartottak rabszolgaként.

Az egyik hetvenéves férfi, akinek sikerült megszöknie azt mondta, csizkáztatásának története úgy kezdődött, hogy a buszmegállóban leszólította egy harminc körüli nő, aki azt ajánlotta neki, legyen az élettársa. Az idős ember odaköltözött a fiatalasszonyhoz, akinek, mint kiderült, már volt családja, és ők elkezdtek tőle pénzt kéregetni. Egy másik férfi azt mondta, őt munkaajánlattal csábították el, elhitte, hogy ötezer forintot kereshet naponta. Az ENSZ legutóbbi tiltott gyermekfoglalkoztatást felmérő vizsgálata alól sok ország kibújt, nem csak Pakisztán nem adott meg adatokat, hanem Magyarország sem – jegyezte meg Újszászi Györgyi, a Védegylet munkatársa.

A multinacionális cégek legtöbbször a távol-keleti gyárakban dolgoztatnak. Néhány évvel ezelőtt a Tesco ruházati cikkeiről derült ki, hogy Bangladesben nyomorúságos körülmények között gyártatják a termékeket, mindezért pedig napi 22 forintot fizetnek a munkásoknak. Becslések szerint ennek legalább háromszorosa kellene az ázsiai országban is a minimális életkörülmények megteremtéséhez, és az elfogadható étkezéshez. A munkaidő a vizsgált üzemekben a heti nyolcvan órát is elérheti, a túlórapénz ismeretlen. A munkásoknak olykor megvalósíthatatlan normákat kell teljesíteniük, és ha ez nem sikerül, akkor fizikai bántalmazásra is számíthatnak.

Néhány hete az Apple telefonokat gyártó távol-keleti üzemekről derült ki, hogy az iPhone-okat gyermekmunkások szerelik össze napi néhány forintért. A botrány miatt már tüntetést is szerveztek az Egyesült államokban, ahol a tiltakozók a termék bojkottjára szólították fel a vásárlókat.

A slaveryfootprint.org címen elérhető honlapon mindenki megtudhatja, hány rabszolga dolgozik érte. Az oldalon meg kell adni az életvitelbeli, öltözködési és fogyasztási szokásokat, és így nagyjából kiszámítható a fogyasztásához szükséges robotosok száma.

nyitókép: UNICEF, lenti portré fotó: Fekete Hajnal (Védegylet)



Kapcsolódó anyag:

Modernkori rabszolgaság
A londoni székhelyű civilszervezet, az Anti-Slavery International kampányt indított az európai rabszolgaságról a közelgő londoni olimpia elé időzítve. A kampányról cikket írt az Atlatszo.hu, amelyben Újszászi Györgyi munkatársunk is megszólalt.

Közösségi média


Lezárult projektünk

Fenntartható vidékfejlesztés
projektünk oldala itt érhető el.

Támogatók / Supporters:

swiss_logo
Swiss Contribution


vati_logo
VÁTI