Erdeink védelmében

 

Hazánkban az erdőgazdálkodás, különösen a védett területeken, nemzeti parkokban zajló erdőművelés számos problémát hordoz magában. Gyakorlata sok esetben nincs összhangban a természetvédelmi érdekekkel és célokkal. Jogszabályi környezete több helyütt ellentmondásos, vagy nem kielégítő, a védett területeket kezelő intézményeknek (nemzeti parkok) tevékenységük során sok nehézséggel kell megküzdeniük. Ilyenek lehetnek például a külső, gazdasági nyomás; a személyi feltételek hiánya (kevés, vagy nem megfelelőképpen képzett természetvédelmi őr stb.); a szűkös anyagi lehetőségek stb. Számos esetben a társadalmi környezet, a helyi lakosság viszonya a védett erdőterületekhez, az intézményekhez ellenséges Ennek elsődleges oka általában a megfelelő kommunikáció, a társadalmi kapcsolatok formálásának hiánya. Erdőprogramunk hármas célt tűzött ki maga elé:

1.      Strukturális reformok. Az erdőgazdálkodás, erdőkezelés jogszabályi, pénzügyi, intézményi környezetének megváltoztatása, reformja, oly módon, hogy azok minél hatékonyabban segítsék a természetközeli, folyamatos erdőborítást biztosító  erdőgazdálkodási módszerek elterjedését.

2.      Terepmunka, helyi ügyek. A terepbejárások során illetve megkeresések után megismert, kirívó helyi ügyekben a meglévő jogszabályi háttér alapján eljárni, és elősegíteni, hogy a káros, természetvédelmi vagy közjóléti érdekeket sértő erdészeti beavatkozások ne történjenek meg.

3.      Szemléletformálás. A tartamos erdőgazdálkodás hosszú távon csak megfelelő társadalmi háttértámogatással valósítható meg. Ennek érdekében szemléletformáló tevékenységet is végzünk, melynek során felhívjuk a szakma és a széles társadalom figyelmét az erdők ügyére, a kritikus pontokra, illetve arra, hogy milyen módon járulhat hozzá az egyén az erdők védelméhez.

 

1. Strukturális reformok


Az erdőtörvény módosítása

Az erdőtörvény hatályba lépése óta eltelt egy évtized. Ezalatt az idő alatt jelentős változások mentek végbe, többek között befejeződött az erdők mintegy 40 százalékára kiterjedő magánosítás, Magyarország az Európai Unió tagjává vált, érvénybe lépett a Kiotói Egyezmény, átalakult a természetvédelem hazai intézményrendszere és így tovább. Ezek a változások szükségessé tették az erdőtörvény bizonyos elemeinek újragondolását is. 2005. december végén a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) rendkívül rövid, 8 napos határidővel (melybe beleesett szilveszter és újév napja is), vitára bocsátotta az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosításának tervezetét. A Védegylet szakértői a határidő lejártáig – más, a tervezetet véleményező szervezetekkel egyeztetve – egyetlen aspektusra, a társadalmi részvétel és az információnyilvánosság kérdésére összpontosítva véleményezte a tervezetet. Véleményünket eljuttattuk az FVM illetékes főosztályához. Február elején emellett levélben fordultunk az FVM-hez, melyben a tiltakoztunk a rövid határidő miatt, és felhívtuk a figyelmet arra, hogy mindez a jogalkotási törvény 31. §-ban foglaltakkal is ellentétben áll. Egyben kértük, hogy a beérkezett javaslatok beépülését az Etv.-be nyomon követhessük, és a törvénymódosítás további folyamatában a jogalkotási törvénynek megfelelő, elfogadható határidőket adjanak meg.

Az erdőtörvény módosítása azonban 2006. február 13-ig, a parlamenti ciklus végig nem került az Országgyűlés elé, így határozatlan időre elnapolódott. Ezt a csúszást az érintett társadalmi szervezetek arra használták fel, hogy alaposabb, egyeztetett véleményt dolgozzanak ki a módosítási tervezetről. Több – 2006 tavaszán Szombathelyen, illetve Budapesten tartott – szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében vitattuk meg az Etv. módosításával kapcsolatos véleményünket, a civil szervezetek munkatársai mellett külső szakértők (jogászok, erdészek) bevonásával. Észrevételeinkkel elsősorban az átláthatóság, a közérdekű adatok nyilvánosságának, a társadalmi részvétel lehetőségeinek erősítését céloztuk meg, illetve a természettel együttműködő gazdálkodási módok támogatását kívántuk elérni.

Néhány általunk kiemelkedően fontosnak tartott terület:

Az erdőtörvény véleményezése során szorosan együttműködtünk más szervezetekkel. A végeredmény egy közel 40 oldalas vélemény, melyet eljuttattunk az FVM Erdészeti Főosztályára. Ezt a véleményt több tárgyalási fordulóban személyesen is megvitattuk a Minisztérium munkatársaival (2006. május-június), illetve a Budapesti Erdészet Erdészeti Információs Központjában más szervezetekkel együtt egy nyilvános szakmai beszélgetést szerveztünk az FVM szakértőivel.

Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) érkező támogatások rendszerének erdészeti szempontú véleményezése

 

Az Etv.-módosítás véleményezése kapcsán létrejött, jól működő civil koalíció tagjaként részt vettünk az Európai Unió (EU) mezőgazdasági támogatási rendszerén belül az erdészeti célú kifizetések struktúrájának kialakításában is. Az EMVA-támogatások rendszerén belül ugyancsak a természetközeli gazdálkodási módok támogatásának elsőbbségét szorgalmaztuk. Több tucatnyi javaslatunk alapján, melyeket a tervezethez fűztünk, az EMVA-kifizetések prioritásai jelentősen megváltoztak. Több ízben tárgyaltunk is az EMVA-rendszerről az FVM munkatársaival. Mindezek eredményeképpen az erdőgazdálkodás uniós pénzügyi támogatásait elosztó hazai rendszer jelentősen elmozdult a természetközeli, folyamatos erdőborítást biztosító technikák kedvezményezése felé, mind a támogatási célok, mind pedig az egyes célokhoz igénybe vehető támogatási összegek tekintetében. Néhány fontosabb javaslatunk:

 

 

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv véleményezése

 

A Védegylet Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv (ÚMVT) erdészeti szempontú értékelését is elvégezte. Az ÚMVT társadalmi vitára bocsátott verziója sajnos erdészeti szempontból jelentős visszalépés volt az EMVA-kifizetések rendszerében, illetve az Etv. módosításban megjelenő, kompromisszumos megoldáshoz közelítő, előremutató elemekhez képest. Ennek megfelelően a Védegylet – más zöld és erdészeti szakmai szervezetekkel együtt – éles kritikával illette a tervet, és véleményünknek 2006 szeptemberében minisztériumi tárgyalás keretében hangot is adtunk Jeleztük, hogy az EMVA-támogatásokkal kapcsolatos tárgyalások során elért eredmények az ÚMVT-ben nem jelennek meg, így megkérdőjelezhető a minisztérium tényleges szándéka a természetközeli erdőgazdálkodási módok támogatására. Néhány fontosabb észrevételünk:

·         A II. tengelyes, erdő- és környezetvédelmi célú kifizetések arányának visszaszorulása elfogadhatatlan;

·         Az energiaerdők nem erdők, csak fás szárú ültetvények. Támogatásuk ezért ne az erdészeti támogatások rendszerén belül jelenjenek meg, hanem a mezőgazdasági kifizetések keretében;

·         Az idegenhonos és invazív fajok telepítési támogatásával kapcsolatban sokkal nagyobb elővigyázatossággal kell eljárni;

·         A „Natura 2000” területek támogatásának problémája, ami nem erdészeti, hanem természetvédelmi kérdés;

·         Az erdőssztyeppek, mint sajátos kárpát-medencei társulástípusok megkülönböztetett védelme az erdészeti rendszereken belül;

 

Akáctelepítések

 

Az akác telepítéséhez nyújtott támogatás évek óta éles vita tárgya. Az új támogatási rendeletek alapján azonban nem pusztán gazdasági célú erdőkben lehet támogatást igényelni az akáctelepítésre. A mezőgazdasági területek erdősítésének támogatásáról szóló rendelet tervezete alapján az akác, illetve akác elegyes erdők telepítése több erdőgazdasági tájban, így a „Natura 2000” területeken is támogatható. A fehér akác (Robinia pseudo-acacia) invazív, transzformer (élőhely-átalakító) tulajdonságú idegenhonos fafaj, amely magyarországi meghonosítása következtében a természetes életközösségeket több szempontból is veszélyezteti. Éppen ezért az akác visszaszorítására az állam támogatást nyújt.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy miközben az állam egyik kezével forrásokat biztosít az invazív, idegenhonos fajok telepítésére, a másik kezével addig támogatja a visszaszorításukat. Így rengeteg pénz befektetésével aktívan fenntart egy problémát. Levélben fordultunk ezért 2007. április 11-én a World Wide Fund for Nature (WWF) magyarországi szervezetével közösen az FVM-hez és sajtóközleményt adtunk ki.

 

 

 

Erőfeszítések az erdészet államigazgatási helyének megváltoztatása érdekében

 

Meggyőződésünk, hogy az erdészeti ügyeknek – más, természeti erőforrásokhoz hasonlóan – az államigazgatáson belül a környezetvédelmi tárcánál kell helyet kapnia. Évek óta dolgozunk azon, hogy ez a változás bekövetkezzen (már 2004-ben azzal fordultunk Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, hogy ezt a lépést mihamarabb tegye meg). A 2006-os választási kampány során ugyancsak felhívtuk a figyelmet erre a problémára. A választásokat követően egy darabig úgy tűnt, lobbizásunk sikerrel járt, majd a kormányzati struktúrán belül az erdők mégis az FVM-nél maradtak. Ezt követően a Védegylet kezdeményezésére és szövegezésében 26 társadalmi szervezet levélben kérte a miniszterelnököt, hogy valósítsa meg eredeti terveit, és az erdők ügyét helyezze át a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz (KvVM). Mivel levelünk nem érte el e kívánt eredményt, csatlakoztunk a Nimfea Egyesület által szervezett demonstrációhoz.

 

 

 

2. Terepmunka, helyi ügyek

 

A szabályozási-intézményi környezet megváltoztatása mellett fontosnak tarjuk, hogy konkrét helyi ügyekben is igyekezzünk érvényesíteni a tartamos erdőgazdálkodás elveit.

 

Budapesti Erdészet – közös terepbejárások

 

Az erdők ügyében a legtöbb megkeresést értelemszerűen közvetlen környezetünkből, a Budapest környéki erdők kapcsán kaptuk. Így megkerestek minket a Solymár feletti Kálvária-dombnál, a Hűvösvölgyi út környékén, és más helyszíneken zajló erdészeti beavatkozások, ritkítások, fakitermelések miatt. A sorozatos megkeresések nyomán közös terepbejárásra határoztuk el magunkat az illetékes Budapesti Erdészet munkatársaival.

 

Ennek során meglátogattuk a kérdéses helyszíneket, tájékozódtunk az Erdészet kezdeményezéseiről a tartamos erdőgazdálkodási módszerek bevezetése ügyében, és megvitattuk a konkrét helyszíneken várható, illetve tervezett további lépéseket.

 

Kékestető

 

Helyi lakosok megkeresése alapján a Kékestetőn tervezett sípályabővítés miatt végrehajtandó fakivágások ügyét vizsgáltuk. Helyszíni bejárást követően jogi és szakmai tanácsokkal segítettük a helyieket a megfelelő, jogszerű és hatékony lépések megtételében, illetve a Védegylet is ügyfélként jelentkezett be az ügyben. A gyöngyösi önkormányzat (melynek településrésze Kékestető) 2007. február 15-i ülésén tárgyalta az új szabályozási tervet, mely lehetővé tenné a sípályák bővítését, illetve a hóágyúzás érdekében tervezett víztározó kialakítását. A Védegylet eljuttatta véleményét az önkormányzathoz, felhívva a figyelmet a tervezett beavatkozások természetkárosító és jogszerűtlen voltára.

 

3. Szemléletformálás

 

1%-os kampány

 

Több civil szervezet közösen lépett fel annak érdekében, hogy a személyi jövedelemadó második 1%-ának felajánlása során külön kiemelt célként jelenjen meg a fenntartható, természetközeli, folyamatos erdőborítást biztosító erdészeti módszerek támogatása. Több neves szakember aláírásával nyílt levélben kezdeményeztük, hogy a kiemelt közcélú feladatokra felajánlható 1%-ok között jelenjen meg a tartamos erdőgazdálkodás célként. Lobbizásunk nyomán 2005 decemberében a költségvetési törvény elfogadásakor ez a lehetőség megvalósult. Így 2006 tavaszán a 2005. évi SZJA-bevallásokban már támogathatóvá váltak az erdészeti célok – erről sajtóközleményben tájékoztattuk a közvéleményt. Ennek nyomán minket is meghökkentően magas, 216 millió forintos felajánlás érkezett az erdészeti célok megvalósítására. Szervezeteink aktívan részt vesznek a beérkezett pénz elosztási elveinek kidolgozásában, és a kifizetések lebonyolításában, hogy az összeg valóban az eredetileg is kitűzött célt szolgálja. Reményeink szerint ezzel nemcsak pénzügyi forrást sikerült teremtenünk a célnak, hanem a kezdeményezés az erdőügy fontosságára is felhívta a társadalom figyelmét.

 

Plakát

 

A Zöld Fiatalokkal közösen nagyméretű, elsősorban az iskolákban terjeszthető plakátot nyomtattunk ki 1000 példányban. A plakát egy átlagos lakás faanyag-felhasználásán keresztül igyekszik megmutatni az erdőgazdálkodás legfontosabb hazai és globális problémáit, egyben javaslatokat is adva, hogy fogyasztási döntéseinkkel hogyan óvhatjuk meg erdeinket.

 

Sajtómegjelenés

 

A szakmai sajtóban, illetve a szélesebb nyilvánosság számára megjelenő lapokban az erdőgazdálkodás problémáit bemutató cikkeket közöltünk, ezzel nyilvános vitát generálva ezen problémák megoldhatóságáról, illetve hozzájárulva a párbeszéd megindulásához az erdészeti és a zöld szféra között.

 

Kiadványok:

Jávor B.: Bizony, tar és kamu – A magyarországi erdők jövőjéről. In:  Magyar Narancs, XVIII(25), 2006. június, p. 42-43.

Jávor B. – Gálhidy L.: Erdőrontás Magyarországon állami segítséggel. In: Erdészeti Lapok; 2006. május.

Jávor B. – Gálhidy L.: Hungary: Forest degradation with State assistance. EU Forest Watch, 93, February 2005.

 

Kiadvány a fák és a zöldterületek védelméről

 

Jávor B. – Várady T. – Toma G.: Mielőtt odaláncolod magad – Útmutató a városi fák és zöldterületek védelméhez, Védegylet, Budapest 2006

 

2006 márciusában napvilágot látott a Védegylet kiadványa a települési zöldfelületek védelméről, melyben szó esik a belterületi erdőkről, az ezek védelmét szolgáló jogszabályokról és intézményrendszerről. A munka célja segítséget nyújtani a helyi közösségek részére, hogy kompetensen, szakmailag felkészülten és hatékonyan tudjanak fellépni a környezetükben fellelhető zöldterületek, fák, parkok és erdők védelmében. Az 1500 példányban megjelent kiadványt a média széles körben bemutatta, több tucat újsághír, rádió- és tévéinterjú, internetes hivatkozás született. A könyv a Védegylet honlapjáról ingyenesen is letölthető: http://www.vedegylet.hu/ftp/fasfuzet.pdf

 

Egyéb megjelenések:

 

Rádió

www.radio.hu/read/185382

www.radio.hu/read/174832

www.inforadio.hu/hir/eletmod/magazin/14/archivum/

 

Újságok

www.fn.hu/cikk/00140000/140464/civiltan.php

www.nol.hu/cikk/406348/

www.nol.hu/article-proxy/409076/

 

Internet

www.forestpress.hu/hu/index.php?option=content&task=view&id=5340&Itemid=51

www.index.hu/politika/belfold/budapest/zoldbp8721

 

Jávor Benedek, Védegylet