Védegylet - Látszólag csak egy faültetés

Egy érdekes kísérlet első állomásaként került sor Pomázon sok-sok pomázi, csobánkai és fővárosi részvételével 34 őshonos égerfa és jó néhány cserje elültetésére a Dera-patak mentén. A Védegylet kísérletének célja bebizonyítani, hogy közösségi részvétellel nem túl jelentős forrásból közelebb kerülhetünk egy patakszakasz ökológiai funkcióinak visszaállításához.

(fotó: Vida Viktor, Védegylet)

A jelenleg hatályos jogszabályok a vízfolyások kezelésének fenntarthatatlan módját támogatják, az árvízvédekezést és a belvízi károk elhárítását helyezik a vízrendezés központjába. Az ennek érdekében tett beavatkozások között a legjellemzőbb a meder kotrása, a part menti sáv fás szárú növényeinek eltávolítása, a meder kanyarulatainak kiegyenesítése és néhány patak esetében a meder kibetonozása. A tapasztalat az, hogy ez a szemléletmód nemhogy csökkentené az árvízveszélyt hanem növeli azt, illetve hozzájárul a helyi klíma megváltozásához, a talajvízszint és a biodiverzitás csökkenéséhez.

Ezzel szemben az ökológiai vízgazdálkodás paradigmája szerint a vízfolyások ökológiai funkcióinak visszaállításával, tehát a part menti őshonos növényzet visszatelepítésével, a kanyarulatosság visszaállításával, a víz helyben tartásával, ezek a problémák orvosolhatóak lennének. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy visszaállítani a több száz évvel ezelőtti állapotokat lehetetlen, de közelíteni hozzájuk szerintünk lehetséges és szükséges is.

Tudvalevő az is, hogy Magyarországon a vízügyi ágazat súlyos finanszírozási problémákkal küzd, jelenleg sok helyen a törvényben előírt kötelességeit sem képes teljesíteni. A problémába az is közrejátszik, hogy a jelenlegi szemléletben működtetett vízgazdálkodás rendkívül forrásigényes, sok esetben pazarló módon működik.

A Védegylet, a Pomázi Klímakör és a csobánkai Oszoly Környezetvédő Egyesület által indított és a két önkormányzat által is támogatott program a fent említett problémák enyhítésére vállalkozik. Ennek első lépéseként Pomázon a Dera-patak Bihari János utcai szakaszán elültetésre kerültek a mederben vagy a mederélen égerfák és őshonos cserje fajok (kányabangita, húsos som, fagyal és mogyoró). Az elültetett 4 m-es fák és cserjék a pomázi és csobánkai lakosok lelkes munkáját dicsérik.

Reményeink szerint a fák hozzájárulnak ahhoz, hogy a patak visszanyerje ökológiai funkcióinak egy részét, illetve hozzájárulnak ahhoz, hogy a patak partján agresszíven terjedő invazív növényfaj a japán keserűfű visszaszorításában is segítenek. Illetve a program másik célja, hogy megmutassa a patakszakasz ökologikus fenntartása jelentős források nélkül is véghezvihető, ennek persze elengedhetetlen eleme a helyi közösség aktív részvétele a patakszakasz fenntartásában.

A program megvalósításához szükségünk volt a patakszakasz kezelőjének a Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság I. Szakaszmérnökségének beleegyezésére, amit meg is kaptunk, bizonyítva ezzel azt, hogy a vízügyes berkekben is megindult egy szemléletváltás az ökológiai vízgazdálkodás felé.

A program következő állomásaként tavasszal Csobánka Margitligetnek nevezett részén kerül sor hasonló akcióra.

(Írta: Fabók Veronika, a Védegylet Víz Munkacsoportjának vezetője)

(fotó: Oszoly Környezetvédelmi Egyesület)

Ajánlott olvasmány:

A PROJEKT RÉSZLETES LEÍRÁSA
(doc fájl)

www.szelidvizorszag.hu

Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezés: másképp csinálnánk
vedegylet.hu, 2009-11-19