2010. március 08., hétfő, 08:23 Víz helyett gátakat rakunk a Dunába?
18 éve nincs elég víz a Szigetközben, szárad, pusztul az egyedülálló természeti kincsünk. A Dunát 1992-ben a szlovákok a bősi vízerőműhöz terelték. Az 1997-es nemzetközi bírósági döntés óta a magyar tárgyalók semmilyen eredményt nem tudtak elérni, teljes a kudarc. Sőt, a természeti értékek helyett továbbra is gátakról, és vízlépcsőkről álmodoznak. A Duna-ügy a napokban újra a média figyelmébe került, a Fidesz a környezetvédelmi miniszter lemondását követeli.
LÁNCHÍD RÁDIÓ-interjú Vida Viktorral a Védegylet munkatársával
KOSSUTH RÁDIÓ, Délutáni Krónika, 2010. március 6, 17:30
http://212.92.28.75/kossuth/MP3/6-Szo/Szo-K22.m3u
13 év óta nincs megoldás a Szigetköz vízpótlására. [Valójában 18, hiszen 1992-ben terelték el a Dunát. 13 éve a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése volt a szlovák-magyar Duna-vitában.] A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium most egy olyan javaslattal fordult Szlovákiához, hogy ne a vízmennyiséget növeljék, hanem mobil fenékgátakkal oldják meg a problémát. Erről a tanulmányról nem egyeztettek, ezért tiltakoznak a zöldszervezetek, és a Fidesz lemondásra szólítja fel a minisztert. Liebhardt Ágota összeállítása.
Magyarország olyan javaslattal fordult Szlovákiához, amely a Szigetköz problémáját nem az Öreg-Duna vízmennyiségének növelésével, hanem mobil fenékgátakkal oldaná meg – közölte Erdey György a környezetvédelmi minisztérium koordinációs és jogi szakállamtitkára, a bősi tárgyalódelegáció vezetője. Azt is elmondta, öt más vízpótlással kapcsolatos elképzelést is tartalmaz az anyag.
„Ez egy szakmai anyag. Ez nyilván nem minisztériumi álláspont, nyilván nem kormányálláspont, ez egy munkaanyag. Ez a közös stratégia vizsgálat irányító testületének két társelnöke közötti dokumentumcsere.” Ez hétfőtől felkerül egyébként a bosnagymaros.hu honlapra. Erdey György szerint a társadalmi vita megkezdése csak a szlovák fél véleményének megismerése után lenne időszerű.
A zöldszervezetek azonban az egyeztetés nélkül átadott tanulmány miatt, közös tiltakozó fellépésre készülnek. – mondta Vida Viktor, a Védegylet munkatársa.
„A magyar kormány képtelen volt megegyezni a szlovák féllel, noha a bírósági döntés kimondta, hogy a Duna elterelése a szlovákok által jogtalan volt, a vízből jár a magyar oldalra, nem kell építenünk semmit, meg kell egyeznünk egyszerűen a szlovákokkal. Visszamehetünk Hágába, vagy – mivel mind a két állam EU-tagállam – az Európai Bírósághoz is fordulhatunk, és talán ez lenne a legjobb.
A környezetvédelmi tárca közben közölte: a Szlovákiába kiküldött anyagot a miniszter nem ismerte. Hétfőn vizsgálják a dokumentumok tartalmát, és azt, hogy szabályosan juttatták-e ki azokat. Ha valóban elmaradt a társadalmi egyeztetés, azt feltétlenül megtartják.
Deutsch Tamás, fideszes Európai Parlamenti képviselő a miniszter azonnali menesztését követeli. Szerinte nem számít, hogy látta-e az anyagot tárcavezető. Az, hogy ezzel a tartalommal az egyik kormánytól a másikhoz kerülhettek a dokumentumok, „a több évtizedes magyar érdekek elárulásának tartja”.
***
***
RTL KLUB híradó, 2010. március 6. 19.30:
Nem tudott a miniszter a hivatalos levélről
Vizsgálat indult a környezetvédelmi minisztériumban, amiért úgy került ki Szlovákiába egy munkaanyag a bős-nagymarosi-vita rendezéséről, hogy azt sem a miniszter, sem az államtitkár nem látta. A Pozsonynak eljuttatott anyag szerint a Szigetköz problémáját nem az Öreg-Duna vízmennyiségének növelésével, hanem mesterséges építményekkel oldanák meg. A zöldek tiltakoznak a dokumentum miatt.
1977 szeptember. 23 évvele ezelőtt írta alá Magyarország és az akkori Csehszlovákia miniszterelnöke a bős-nagymarosi gigaberuházás szerződését. A nyolcvanas években több szervezet tiltakozott a vízierőmű környezetromboló hatása miatt. Majd 1989-ben Magyarország leállította az építkezést. A Hágai Nemzetközi Bíróság ítélete mindkét országot elmarasztalta. Magyarországot azért, mert egyoldalúan felmondta a szerződést, Csehszlovákiát pedig azért, mert folytatta a Duna elterelését. A két ország azóta sem tudott megegyezni.
A napokban Szlovákia kapott egy új hatástanulmányt Magyarországtól. Ebben az áll, hogy ne az Öreg-Duna vízmennyiségének növelésével, hanem mobil fenékgátakkal állítsák helyre a Szigetközt. Csakhogy a tárcától egyeztetés nélkül küldte ki valaki a munkaanyagot Pozsonyba.
[Erdey György szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium]: „Ez nem abban a stádiumban lévő anyag, amivel kapcsolatban felsővezetői döntés kellett volna.” Vagyis sem a miniszter, sem az államtitkár nem tudott arról, hogy ezt a munkaanyagot elküldték a szlovákoknak. A környezetvédelmi minisztériumban belső vizsgálat indult, hogy kiderüljön, ki a felelős.
Zöldszervezetek szerint nem szabad fenékgátakat építeni a Szigetközbe. Kifogásolják azt is, hogy nem egyeztetett velük a környezetvédelmi minisztérium. [Lányi András – elnökségi tag, Élőlánc Magyarországért]: „Pontosan az ilyen eljárások azok, amelyek hiteltelenné teszik Magyarország állásfoglalását a kétoldalú tárgyalásokon.”
A környezetvédelmi államtitkár azt mondta, több munkaanyag is készült a Szigetköz problémájára, és majd csak arról egyeztetnek a zöldszervezetekkel, amelyet Szlovákia is támogat.
A környezetvédelmi miniszter és államtitkár azonnali menesztését követeli Deutsch Tamás, fideszes európai parlamenti képviselő a Szlovákiához eljuttatott bősi munkaanyag miatt. A kormányszóvivő erre nem kívánt reagálni.
AZ ÜGYET ELINDÍTÓ NÉPSZABADSÁG-CIKK: Bős újra: víz helyett fenékküszöb?
A nyolc évvel ezelőtti Bős–Nagymaros-tiltakozásokat idéző közös tiltakozó fellépésre készülnek a magyar zöldek, miután kiderült, hogy a környezetvédelmi miniszter pénteken – szerintük több okból is szabálytalanul – megvalósíthatósági tanulmányt küldött a szigetközi rendezésről Pozsonyba. A közvélemény elől eltitkolt szakmai anyag lapunk információi szerint mobil fenékküszöbökről szól.
Hargitai Miklós, Népszabadság, 2010. március 6.
A Bős–Nagymaros-ügyben a magyar és a szlovák illetékesek között – hosszabb megszakításokkal – évek óta zajló tárgyalások utolsó előtti érdemi fordulóján, 2008. augusztus 12-én Komáromban a felek megállapodtak, hogy 2009. december 22-ig egy megvalósíthatósági tanulmányt készítenek a Szigetköz rehabilitációjáról. Az egyezség része volt, hogy a tanulmány alapján közös stratégiai környezeti vizsgálat (SEA) készül. A megállapodás szerint ezek az anyagok lennének a hágai bírósági ítélet miatt kötendő kétoldalú szerződés alapdokumentumai. (Valójában a tanulmányt már 2009 nyarára össze kellett volna állítani, hogy az év végére elkészítendő vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe be lehessen illeszteni).
A komáromi megállapodást ugyan mindkét ország képviselői aláírták, de azóta szinte semmilyen előrelépés nem történt. A szlovák fél tavaly ősszel megüzente, hogy ők nem dolgoznak a saját anyagaikon,mert a kormányuk nem adott rá támogatást. 2009. december 15-én újabb kétoldalú tárgyalásra került sor, amin a magyar szaktárca képviselője, Erdey György szakállamtitkár úgy fogalmazott: a közös munka kudarcba fulladt. Az ülés jegyzőkönyve azt tartalmazza, hogy „a felek nem fogják a Bős–Nagymaros Projekt hatásterületére vonatkozó egyeztetett intézkedési tervüket az Európai Unió által megszabott határidőre benyújtani… A Nemzetközi Bíróság ítéletének értelmezésében nem jutottunk előbbre, és nem érkezett a korábbi pozícióktól eltérő javaslat sem.”
Szerepel a közös megállapodásban az is, hogy amennyiben a szóban forgó dokumentumokat a felek december 22-ig nem fogadják el, akkor a közös stratégiai környezeti vizsgálati eljárás megszűnik. Ehhez képest meglepő, hogy – lapunk megerősített információi szerint – a zöldtárca tegnap magyar megvalósíthatósági tanulmányt juttatott el a szlovák félnek. Mint megtudtuk, az angol nyelvű szöveget szakértői szintű munkaanyagnak – és nem kormányzati álláspontnak – szánják, ám a tervezet konkrét javaslatokat tartalmaz a szigetközi vízpótlásról. Úgy tudjuk, a dokumentumban a Szigetköz vízpótlásának megoldására – az Öreg-Dunába juttatandó nagyobb vízmennyiség helyett – 3+5 mobil dunai fenékküszöb szerepel (a mobilitás a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindegyiken lesz kishajózsilip és hallépcső).
Lapunk információi szerint a jelentősebb hazai környezet- és természetvédő szervezetek az ügy miatt közös tiltakozó fellépésre készülnek. Elsősorban azt sérelmezik, hogy a magyar javaslat szövegét még a hazai államigazgatásban sem ismerik, a korábban beígért széles körű nyilvánosság és társadalmi vita pedig teljes egészében elmaradt. Ugyanakkor azt is jelezni kívánják: álláspontjuk szerint a szaktárcának a határidő lejárta után nem volt joga eljuttatni a titkos tartalmú megvalósíthatósági tanulmányt a szlovákoknak.
A zöldek szerint nem dönthet titkos alku a Dunáról
A szaktárca vizsgálatot indít
A Népszabadság szombati cikke nyomán vizsgálat indul a környezetvédelmi minisztériumban annak kiderítésére, pontosan milyen dokumentumot (és milyen felhatalmazással) juttattak ki a tárcától Szlovákiába a szigetközi vízrendezés ügyében. A bősi üggyel foglalkozó hazai környezetvédő szervezetek nyílt levélben sürgetik a kormányfőt és a zöldtárca vezetőjét, hogy hozzák nyilvánosságra a megvalósíthatósági tanulmány tartalmát.
Hargitai Miklós, Népszabadság, 2010. március 8.
Megerősített információink szerint a Duna-mozgalom több tagszervezete is tiltakozásra készül, ha a kormány nem vonja vissza a – civil vélemény szerint a vízmegosztás ügyében eddig képviselt magyar érdekek feladásának tekinthető – javaslatot.
Amint arról beszámoltunk, a környezetvédelmi tárcától pénteken egy olyan javaslatcsomag érkezett Pozsonyba, amely a Szigetközből a Duna elterelése óta hiányzó vízmennyiséget újabb fenékküszöbök beépítésével kívánja pótolni. Mivel a magyar álláspont az 1997-es hágai döntéstől máig következetesen arra épült, hogy Magyarország a további ökológiai károk megelőzése végett mindenképpen több vizet akar az Öreg-Dunába (és emiatt akár a Bősnél termelt áram minket illető részének ellenértékéről is hajlandó lemondani), ez a javaslat fordulatot jelent a kétoldalú egyezkedések történetében. Ráadásul egyes, korábbi jegyzőkönyvek arra utalnak: a vízmegosztás részleteinek kidolgozására szánt határidő már tavaly decemberben lejárt, vagyis egy idén márciusi magyar ajánlatnak a jogalapja is megkérdőjelezhető.
A szaktárca a lapunknak elküldött reagálásában azt hangsúlyozza: a Szlovákiába kiküldött anyagot sem a tárcavezető, sem az államtitkár nem ismerte. A miniszteri értekezlet nem tárgyalta az anyagot. – Nem megalapozott az újság állítása, miszerint az anyag egy hivatalos javaslat, hiszen ez csak a stratégiai vizsgálat irányító testületének munkaközi anyaga, mely hat különböző változatot is tartalmaz a Szigetköz vízpótlásának megoldására – fogalmaz a tárca. (Épp ezt írtuk cikkünkben is: nem tekinthető kormányálláspontnak – egyesek megvalósíthatósági tanulmánynak, mások szakértői munkaanyagnak nevezik.)
Mint a minisztériumi átiratból kiderül, mind az anyag kiküldésének szabályosságát, mind annak tartalmát ki fogják vizsgálni, a vizsgálat eredményét két héten belül nyilvánosságra hozzák. – Amennyiben a szükséges társadalmi egyeztetés elmaradt, a tárca azt meg fogja tartani – zárul a tárca közleménye.
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint a környezetvédelmi miniszternek, illetve a tárca illetékes államtitkárának le kell mondania a példátlan eset miatt, hiszen a jelen kormányzati struktúrában ők a felelősek mindazért, ami Bős ügyében a magyar–szlovák egyeztetés során történik. A politikus úgy véli: csak ezzel a lépéssel lehet hihetővé tenni, hogy a magyar kormány szándékait tényleg nem tükrözi a szóban forgó javaslat. Néhány hazai zöldszervezet – egyebek mellett a Reflex és az Élőlánc Magyarországért – nyílt levelet intézett Bajnai Gordon miniszterelnökhöz és Szabó Imre környezetvédelmi miniszterhez, amelyben a magyar javaslat azonnali nyilvánosságra hozatalát sürgetik.
„Az 1998 tavaszi eseményekhez hasonlóan a kormányzat, hivatali idejének utolsó heteiben, a bős–nagymarosi ügyben ismét a magyar állampolgárok elől titkolt tervekről tárgyal Szlovákiával. Mint magyar állampolgároknak, jogunk van e tervek ismeretére. Elvártuk volna, hogy a magyar terveket a magyar állampolgárok előbb ismerjék meg, mint a szlovák tárgyalófél. A Kárpát-medence legnagyobb vízkincse, a Duna sorsa nem közömbös senki itt élő számára. A folyam jövőjét nem dönthetik el titkos háttéralkuk” – áll a levélben. Információink szerint több szerveződés is arra készül, hogy demonstrációkkal veszi rá a kormányt a javaslat visszavonására.
