Védegylet - Hulladékégető cementgyár

06-04-10, FRISS HÍR: Elutatasítva az első négy település népszavazásán!!!
Tát 93 %, Mogyorosbánya 82%, Tokod 80 %, Esztergom 75% (nem hivatalos adatok).
(Korábban írtuk:) A Védegylet támogatja a Nyergesújfalu és Tát közé tervezett cementgyár ellen tiltakozókat. Reméljük, hogy a lakosok elutasítják a tervet a népszavazáson, ahogyan ez a Bükkösdi cementgyár esetében nemrég megtörtént Baranyában.

Nem a cementgyárak ellen vagyunk. De Bükkösdön páratlan szépségű tájba akartak cementgyárat, most pedig egy vegyigyárakkal körbevett, amúgy is szennyezett levegőjű térség ivóvízbázisára épülne a veszélyes hulladékot is égető cementgyár. Jogszerűtlenül és alternatív helyszínek keresése nélkül.

Sajtótájékoztatót tart a Védegylet:
2006. április 13. 11.00 h
Budapest, III. kerület, Montevideo u. 2/c
Téma:
A Holcim Hungária Zrt. Nyergesújfalura tervezett cementgyára kapcsán kiírt népszavazás és annak eredményének ismertetése.

A VÉDEGYLET ÁLLÁSFOGLALÁSA

a Tát mellé tervezett cementgyár ügyében kiírt népszavazásról

"AZ ÉLETMINŐSÉG NEM ELADÓ!"

Az országgyűlési választások első fordulójával egyidejűleg Esztergom, Mogyorósbánya, Tát és Tokod polgárai arról is szavazni fognak: kívánják-e, hogy a HOLCIM Magyarország Zrt. - a lábatlani üzemnél háromszor nagyobb kapacitású - új cementgyárat létesítsen a környéken. Az eredeti tervek szerint , az üzem veszélyes és nem-veszélyes hulladékot is égetne, s ezért hulladék együttégető műnek minősülne.

A Védegylet támogatásáról biztosítja az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, a Táti Környezetvédelmi Csoport , valamint a helybéli polgárok küzdelmét a komoly környezeti-környezetegészségügyi kockázatokat hordozó beruházással szemben.

A hatályos jogszabályok értelmében , nem lehet új légszennyező forrást telepíteni olyan területre, ahol az alap légszennyezettség értéke már meghaladja az éves légszennyezettségi határértéket. A Védegylet elképesztőnek tartja, hogy a tervezés és a beruházási eljárás során figyelmen kívül hagyták , hogy Esztergom-Párkány-Dorog térségében a szálló por kibocsátása jelenleg is határérték felett van, s nem számoltak a környéken működő egyéb légszennyező üzemek hatásterületének együtthatásával.

A Védegylet figyelmeztet arra is , hogy a tervezett üzem - a jogszabályi tilalom dacára - a Duna mentén , a táti-nyergesi ivóvízbázisokra épülne, komolyan veszélyeztetve a terület parti szűrésű kútjait.

A Védegylet jellemzőnek tartja , hogy sem a beruházó, sem az eljáró hatóság nem foglalkozott érdemben alternatív helyszínekkel. A gazdasági-technológiai racionalitás jegyében újfent úgy kívánják megterhelni környezetünket, hogy elmulasztották megvizsgálni a környezetkímélőbb megoldásokat.

A Védegylet felszólítja a magyar hatóságokat, hogy a hulladék együttégető mű terve, valamint a cementgyár tájképi hatása miatt , az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény alkalmazásával haladéktalanul tájékoztassa a szlovák felet. Magyarországnak - sajátos földrajzi elhelyezkedése miatt - elsőrendű nemzeti érdeke, hogy a nemzetközi környezetbiztonsági előírásoknak érvényt szerezzen, alkalmazásukban példát mutasson.

Az új beruházás a jövő nemzedékek életfeltételeit, természeti és kulturális örökségünket teszi kockára a rövid távú haszon reményében. A Védegylet bízik a helyben élők felelősségtudatában.

Életvilágunkról a legbölcsebb döntéseket mi magunk hozhatjuk meg: semmit rólunk, nélkülünk!

Budapest, 2006. április 05.

Jávor Benedek sk.
a Védegylet szóvivője

kapcsolat:
Schiffer András ügyvéd, a Védegylet munkatársa
Várady Tibor jogász, a Védegylet munkatársa

A NYERGESÚJFALURA TERVEZETT CEMENTGYÁR RÖVID TÖRTÉNETE

KRITIKÁK A TERVEZETT ÜZEMMEL SZEMBEN:

- A tervezett gyár a tát-nyergesiivóvízbázisok védőidomán létesülne (az I. diagnosztikai szakasz alapján) a Holcim felajánlotta, hogy saját pénzen elkészíteti a második szakaszt, ezt a helyi települések nem tartották volna szerencsésnek.

- Az üzem bár korszerűbb technológiával működne, az előzetes környezeti tanulmányban szereplő adatok szerint a kibocsátás a lábatlanihoz képest összességében nőne. A fő gondot a szálló por jelenti, hiszen a térségben az ÉDUKÖFE mérőállomás adatai szerint a jogszabályban megengedett évi 35 napos határérték túllépés felett van. Éves szinten kb. 50-70 nap. Az üzem porkibocsátása tovább terhelné a térség légszennyezettségi állapotát.

- További gond, hogy ahulladékégetés során egyes veszélyes összetevők aránya várhatóan nőni fog a hagyományos tüzelőanyagokhoz képest.

- További gond, hogy az üzem által generált közlekedés a már amúgy is terhelt 10-es útra vezetődne rá. Ez napi 503 db, 28 tonnás kamiont jelentene.

- Az üzem folyamatosan azt kommunikálja, hogy a lábatlanihoz képest 50 további ember számára biztosítanak munkahelyet, de a svájci analógiák alapján, egy korszerűbb üzemben, hiába a megnövekedett kapacitás a munkahelyek száma várhatóan csökkeni fog.

- A fő ellenérv, hogy a térségben az átlag felett van a légúti megbetegedések száma, és az üzem környezetterhelése ezt tovább rontaná.

- A térségben egy kb 10 km-es sugarú körben több vegyi üzem is működik (Dorogi veszélyeshulladék-égető, Richter gyógyszergyár, párkányi papírgyár, Zoltek szénszálgyár stb.) ezt nem szabadna újabbal terhelni. A dorogi égető és a nyergesi cementgyári hulladék együttégető mű 7 km-re lenne egymástól.

- Az üzem tervezett területe jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll, nincs bevonva a nyergesi ipari parkba. A Nyergesi önkormányzat elállt a földek felvásárlásától.

- Sem a Holcim, sem a Köfe nem kereste meg a szlovák partnert, pedig az üzem csak 817 méterre lenne a szlovák határtól.

TILTAKOZÓ LAKOSOK, NYOMULÓ HOLCIM,
UTAZTATOTT KÉPVISELŐK

2005. májusában táti lakosok és a polgármester kereste fel egyesületünket, hogy a szomszédos településen, Nyergesújfalun új cementgyárat terveznek felépíteni. Kiderült: a Holcim Hungária Zrt. a lábatlani cementgyár üzemeltetője, a lábatlani kb. 500 ezer tonna kapacitású, nedves technológiájú gyárat bezárná, és helyébe építene egy háromszor nagyobb kapacitású, száraz eljárású cementművet Nyergesújfalu határában. Az eredeti tervek szerint az üzem 25 ezer tonna veszélyes hulladékot és 50 ezer tonna nem veszélyes hulladékot is égetne, mint „alternatív tüzelőanyagot”. A Holcim, mikor Nyergesújfalu települést először tájékoztatta a beruházásról, ezt nem említette.

A cég április legvégén adta le az előzetes környezeti tanulmányt. Megszereztük, ekkor derült ki, hogy hulladékégetésről is szó lenne. A tátiak akik kb. 2 km-re laknak az üzemtől szélirányban elutasító álláspontra helyezkedtek. A környező településeket a helyi civil szervezetek megszórták tájékoztató anyaggal. Aláírásgyűjtés indult, két hét alatt meglett a táti választópolgárok felének tiltakozó aláírása.

A civil szervezetek és a táti polgármester sajtótájékoztatót szerveztek augusztus végére. Erről értesülve a HOLCIM lakossági fórumot szervezett tátra, ahol szembesülhetett a tátiak elutasító álláspontjával. Tát után mogyorósbánya lakossága, majd Tokod, Tokodaltáró is tiltakozott a beruházás ellen, mind a lakosság, mind a képviselőtestület. A 30 napos véleménynyilvánítási időszakban majd minden településen a Holcim lakossági Fórumokat szervezett – a lakosság elutasító állásponton volt. A táti polgármester felkért egy szakértői csoportot az EKT véleményezésére, ezt megtették a civil szervezetek is. Az ügyben ügyféli jogállást szerzett az összes szomszédos önkormányzat és a nem szomszédos Tokod, Tokodaltáró és Esztergom is. Az aláírásgyűjtés kiterjedt a többi településre is, több mint 6000 aláírás gyűlt össze. A helyi civil szervezetek tüntetést szerveztek kb. 800 fő részvételével. Ill. kerekasztal beszélgetést hívtak össze (Holcim-Önkori-Civilek)

A Holcim a lakossági tüntetés előtt egy nappal bejelentette, hogy a „jelenlegi körülmények között” eláll a veszélyes hulladékégetéstől. A helyi önkormányzatok a jelenlegi feltételek mellett határozatban utasították el a gyárat, amit elküldtek a ÉDUKFÉ-nek is, akárcsak a hatezer tiltakozó aláírást. Nyergesújfalu testülete, látva a lakossági nyomást, határozatott hozott, hogy cementgyár lehet, hulladékégetés nem. A nyáron ugyanez az önkormányzat 75 millió forintot kapott a Holcimtól, hogy szerezze meg a földeket, ezt dec. 31-ig kellett volna teljesíteni. Mivel a Holcim maga is ajánlatot tett a földtulajdonosoknak, azok várván a magasabb ajánlatot nem adták el a földjeiket. A 75 millió az önkormányzatnál maradt, de a földek megszerzését a Holcimra hárították a későbbiekben.

A véleményezési időszak lezárultával a Holcim megdolgozta a nyergesi képviselőket, a sajtó képviselőit elvitte Svácjba, az ottani gyárba. 2006. január 12-én a nyergesi képviselő testület úgy döntött mégis égethet hulladékot a Holcim. Ezt elküldték a Köfének. Ugyanezen a napon a felügyelőség kibocsátott határozatát, amiben elfogadta a benyújtott előzetes környezeti tanulmányt, és részletes környezeti tanulmány elkészítését írta elő összevonva az egységes környezethasználati engedéllyel. Ezt a határozatot mind a civil szervezetek, mind a helyi önkormányzatok megfellebbezték.

Az érintett települések népszavazást írtak ki a kérdésben. Esztergom, Tát, Tokod, Mogyorósbánya április 9-ére, Tokodalátó április 23-ára, Nyergesújfalu május 14-ére. A Nyergesi kérdést a Holcim fogalmazta meg erősen irányítottan. Az esztergomi kérdést (ami szintén irányított csak kevésbé és a másik irányba) bíróságon támadat meg, de elutasították. A helyi civilek lakossági fórum sorozatot indítottak, minden településen lesz egy ill. minden háztartásba eljutattak egy tájékoztató szóróanyagot. A helyi egészségügyi dolgozók állásfoglalásban és sajtótájékoztatón utasították el a cementgyárat.

Itt tartunk most.

Infó: szuhia@vnet.hu